A KEZDETEKTŐL NAPJAINKIG

Az Audi Hungaria Motor Kft. (2017.01.01-től Audi Hungaria Zrt.) alapítása után szinte azonnal, 1994-ben megalakult a munkavállalói érdekképviselet, a Vasas Szakszervezeti Szövetséghez csatlakozott audis alapszervezet. A rendszerváltás után a szakszervezetek megítélése nem volt éppen kedvező, az MSZOSZ-hez tartozó Vasas Szövetséget pedig sokan kommunista utódszervezetnek tartották.

A törvényi lehetőségeket kihasználva, 1996-ban megalakult az AUDI HUNGÁRIA FÜGGETLEN SZAKSZERVEZET, amelynek taglétszáma megalakulásának évében (1996) elérte a 300-at. Jelenleg (2020) taglétszámunk már közel 10.000 fő (!)

A függetlenség a politikai pártoktól és például az országos szakszervezeti szövetségektől, konföderációktól való függetlenséget jelenti.
Nem volt egyszerű a cég vezetésével akkoriban elfogadtatni, hogy törvényesen alakult még egy szakszervezet amely a Vasassal azonos jogokat élvez. A reprezentativitás elismertetéséhez bírósághoz kellett fordulni. A két szakszervezet között ekkor meglehetősen feszült volt a viszony.
Nem volt Kollektív Szerződés, bár a tárgyalások évek óta folytak. Szakszervezeti taglétszámunk ugyan folyamatosan nőtt, elsősorban a széleskörű szolgáltatásainknak köszönhetően de a munkáltatóval folytatott tárgyalásokon nem volt előbbre lépés. Igaz, a vállalat által nyújtott juttatások és a bérszínvonal a közvetlen gazdasági környezetet, régiót tekintve átlagot meghaladó mértékű volt.
2000-re ez a munkáltató részére meglévő előny elfogyott, feszült volt a hangulat, a korábbi inflációkövető béremeléseket a munkáltató már nem kívánta tartani. A szakszervezeteknek be kellett látniuk, hogy eredményt csak akkor tudnak elérni, ha egységesen lépnek fel, munkájukat összehangolják.
Különböző irányokból érkező hatások elindították azt a folyamatot, amelynek célja az üzemi elszigeteltségből történő kilépés, az ágazati, országos és nemzetközi szakszervezeti munkában való részvétel volt.
Az első lépés az Audi Vasas alapszervezettel 2000 augusztusában kötött Akcióegység, amely rögzítette, hogy a jövőben a két szakszervezet előzetesen egyezteti és összehangolja a munkavállalók érdekében folytatott tevékenységét és a munkáltató felé egységes álláspontot képvisel. Az eredmény a cég történetében megkötött első bérmegállapodás 2000 szeptemberében.
A gépipari ágazaton belüli szakszervezeti szervezettséget figyelembe véve, két szövetség látszott érdemesnek arra, hogy munkájukat közelebbről megismerve döntsünk a csatlakozás lehetőségéről. A Liga Vas- és Fémipari Szövetsége és a Vasas Szakszervezeti Szövetség. Mindkét szövetséggel napi munkakapcsolatot vettünk fel, átvéve tapasztalataikat, hasznosítva szakértői hátterüket, kapcsolataikat.

A Friedrich Ebert Alapítvány (FES) támogatásával bekapcsolódtunk a VW konszernen belüli, az európai integrációt segítő szociális párbeszédbe. Így 2000 nyarán először vettünk részt az üzemi tanács és az Audi Vasas vezetőivel Polkowicében (Lengyelország) azon az akkor már hagyományosnak tekinthető konferencián, amit a Volkswagen AG. a nyitott kéz politikája jegyében rendezett, kelet-európai gyárai személyügyi és érdekvédelmi vezetőinek.
Ezt követően minden évben részt vettünk a konferenciákon, 2003-ban pedig már Győr volt a házigazda. Az itt szerzett tapasztalatok megerősítették a nemzetközi kapcsolatok fontosságát. Az IG Metall, a német vasas szakszervezet, magas szervezettségének köszönhetően komoly befolyással rendelkezik az Audi és VW konszernen belül.
Az IG Metall hagyományosan jó kapcsolatban állt a Vasas szövetséggel. Ez akkoriban döntő érv volt számunkra, hogy a Vasas felé közeledjünk. Jelentős gondot okozott a tagdíj kérdése, bár a korábbi 300 Ft egységes tagdíjról 2001 januárjától áttértünk a jelenleg is érvényes jövedelemarányos tagdíjra (ez a személyi alapbér 0,5%-a).
Együttműködésünk szorosabbá tételére 2001 októberében létrehoztuk az Audi Hungaria Érdekvédelmi Szövetséget (AHÉSZ), melynek célja a hatékonyabb érdekképviselet, az oktatási, képzési tevékenységek összehangolása, a nemzetközi kapcsolatokban rejlő lehetőségek kihasználása volt.
Az AHÉSZ 2012.június 11-én, az „új” Munka törvénykönyvének elkerülhetetlen hatálybalépése (2012.július 1.) miatt megszüntetésre került. E törvény teljesen átalakította a kollektív munkaügyi kapcsolatok szabályait.

2001 decemberében végre, hosszú évek vajúdását követően megszületett a Kollektív Szerződés, amelynek legfőbb eredménye, hogy biztosítottuk a vállalat által korábban adott, de nem garantált juttatásokat, és bevezetésre került a Választható Béren Kívüli (VBK) juttatások rendszere. Rögzítve lettek a vállalatnál alkalmazható munkarendek és munkaidő beosztások, a munkatársak foglalkoztatásának szabályai.
2012.július 27-én került aláírásra az Audi Hungaria Motor Kft, az Audi Hungaria Services Zrt és az AHFSZ között a korábbi Kollektív Szerződés alapjain, a törvényi változások miatt, az új Kollektív Szerződés, amely 2012.augusztus 01-én lépett hatályba.
A felek beleegyezésével 2013.november 01-i hatállyal az Audi Akademie Hungaria Kft. is csatlakozott a Kollektív Szerződésünkhöz.
2016.április 04-én került aláírásra és lépett hatályba felülvizsgálatot, kiegészítéseket követően a jelenleg is érvényes Kollektív Szerződés.

A JÖVŐ

2004 májusától az Európai Unió kapuin belülre kerülve láthatjuk, tapasztalhatjuk, hogy egy olyan közösség tagjai lettünk, ahol a szociális partnerségnek, a civil szerveződéseknek komoly súlyuk és hagyományuk van. Nekünk, munkavállalóknak is fontos, hogy helyi szinten, de ágazati, nemzeti, sőt európai szinten is megfelelő érdekképviseletünk legyen. A nyugat-európai életminőséghez való felzárkózás nem automatikus. Azért nekünk, neked is meg kell tennünk a magunkét. Az egyenlő munkáért egyenlő bért, a tisztes életszínvonalhoz való jog Európai Uniós normák. Az Európai Szociális Charta megfogalmazását idézve azonban „Ezeket a jogokat a szabadon létrehozott kollektív szerződések, a törvényes bérrögzítő mechanizmusok vagy a nemzeti feltételeknek megfelelő egyéb eszközök révén kell gyakorolni.”.
Kollektív szerződést pedig a szakszervezetek köthetnek. Az egységes, erős, magas szervezettségű és akcióképes, a munkáltatónak adott esetben, sztrájk esetén nagymértékű kárt okozni képes szakszervezetnek lehetősége van arra, hogy a felzárkóztatási folyamatot gyorsítsa. Ehhez képzett, határozott tisztségviselőkre, tájékozott és támogató tagságra van szükség.
Napjainkra a AHFSZ által szervezett munkatársak aránya 72 % körüli, taglétszáma a 9600-at meghaladja. Ez is szükségessé tette, hogy a több, mint 206 fős bizalmi hálózaton túl, kilenc tisztségviselőnk a szakszervezet költségére teljes munkaidőben, két szakszervezeti irodában (motorgyár G1 sávépület, járműgyár G70 emelet) tagjaink gondjaival, érdekvédelmével, képviseletével foglalkozzon.

Az Audi Hungaria nevet viselő gazdasági társaságok ma Magyarország vezető munkáltatói. Sok tekintetben példaértékű, a bérek és a szociális juttatások tekintetében is a magyar átlag felett vannak, de nem az elsők. Rajtunk, rajtad is múlik, hogy még előbbre jussunk. Alapvető célunk a munkahelyek megőrzése, a foglalkoztatási szint hosszú távú biztosítása tisztes bér mellett. Célunk a vezető Európai Uniós tagállamok ipari ágazataiban meglévő bérekhez történő fokozott ütemű felzárkóztatás, mielőtt az ő béreikre nehezedne olyan munkáltatói nyomás, amely számukra csökkenéssel jár, nekünk pedig nincs mihez felzárkózni.
Célunk még a munkavállalókat és szakszervezeteket megillető jogok kiemelkedő védelme.
Közös céljaink eléréséhez várjuk a támogatásodat!

A SZERVEZŐDÉSRŐL
(Karácsony Szilárd – Munkakönyv (2001) című könyve alapján, a szerző engedélyével)
Ki akar tisztes és biztos megélhetést?
A munkavállalók többsége biztosan szeretne magának és szeretteinek jobb életminőséget biztosítani. A bérből és fizetésből élők azonban sajnos sokszor nem azt kapják, amit a munkájukért cserébe elvárnának. De miért nem? Nehéz erre egyértelmű választ adni. Ha szóba kerül a téma, fennhangon szidjuk a hatalmon lévőket, a vezetőket, de valószínűleg nem azért akartunk hajdanán valódi demokráciát, hogy egy másik elit jóindulatától függjünk. Ez legalább bejött, a hatalmat gyakorlók máig nem kényeztetnek el bennünket.
Miért nem?
Mert nem az a dolguk, hogy gondoskodjanak. Dehogy nem, – gondolja még ma is a többség –, hiszen nyugaton a demokrácia, a kapitalizmus és a jólét megférnek egymás mellett, mert ott a vezetők máshogy állnak a dolgokhoz.
Ez a legnagyobb tévedésünk!
A nyugati demokráciák jóléte nem valamilyen ajándék, hanem nagyon kemény alkuk eredménye.
Mi az alku tárgya?
Az elvégzett munka ellenértéke.
Erről alkudni kell?
Igen. A munkaerő cseréje csak egy a naponta végbemenő cserék között, hiszen a csere mozgatja a világot. Mindenhez, amire vágysz, csere útján jutsz.
A munkabéredhez is.
Ma Magyarországon majdnem mindennek világpiaci ára van, kivéve a munkaerőt. Azért, mert rosszul alkuszunk, azaz rosszul cseréljük el.
Azt kérded, hogy jössz TE ahhoz, hogy alkudozz?
Egyszerűen, úgy, hogy te is tulajdonos vagy: munkaerő-tulajdonos.
Gondolkozz bátran, tulajdonos módjára!
Sajnálatos tény, hogy a bérből és fizetésből élők, többnyire rajtuk kívülálló okok miatt, képtelenek valódi szerződést kötni, azaz érdekeiknek megfelelő feltételek mellett bérbe adni munkaerejüket.
Reménytelennek tűnik a helyzet?
Bizonyos fokig az is. Elég csak a saját vagy a közvetlen közeledben élő munkaerő-tulajdonosok kiszolgáltatott helyzetét szemügyre venned. Hogy mégsem kell feladnod, azt nem nehéz belátni, hiszen a munkaerőpiac mégiscsak működik, és az alkalmazkodás többféle lehetősége közül választhatsz. Nézzük meg ezeket:

EGYÉNI MEGOLDÁSOK
A munkavállalók jelentős része alávetettként értékesíti – bérbe adja – munkaerejét. A legtöbben, – és sokszor nem is tudnak róla –, megélhetésük érdekében a cégek minden feltételét zokszó nélkül elfogadják. Ők azok, akik sorsukat mások jóindulatára építik, azaz saját maguk nem tudják, vagy nem akarják befolyásolni a jövőjüket. Helyzetük sajátos, hiszen beletörődő magatartásukkal „önként” vetik alá magukat a főnökeik kényének-kedvének, a „jobb a békesség” címén. Ezt a formát az emberek többnyire nem a saját hibájukból választják.
A saját helyzetükbe beletörődőkkel szokott megtörténni, hogy teljesen váratlanul egy fillér nélkül az utcára kerülnek. Aki ezt választja, azaz kiszolgáltatja magát, az lemond az emberi önbecsüléséről is. Ez pedig nagyon felbátorítja az uralkodásra hajlamos jellemeket, hogy mások kárán, verejtékén gazdagodjanak.
A kisebbik része is egyedül próbál boldogulni a jelentős gazdasági fölénnyel és jogi szakértői bázissal rendelkező munkáltatóval szemben és úgy gondolja, hogy a munkáltatója által okozott károkat jogi úton behajtatja. Ez az út elég rögös. A bíróságok mai gyakorlata szerint, a munkaügyi perek általában egy-két évig tartanak. A hosszú idő alatt a munkavállalóknak általában nincsen jövedelmük és a perek kimenetele kétesélyes. Az elbocsátottak legtöbbször volt munkatársaik tanúskodására számíthatnak, ami eléggé bizonytalan, a tanúk saját jól felfogott érdekeik szerint emlékeznek a régmúlt dolgokra. Természetesen nehéz ezekért őket hibáztatni. A pereskedés drága „sport”. Egy munkanélküli számára pedig különösen. A jogi útvesztő igazi hátránya: csak az fordulhat bírósághoz, akit már sérelem ért. Azaz, előbb elszenveded a sérelmet (például kirúgnak), és csak utána léphetsz. Ez esetben az emberi önbecsülés nagyon erősen a felszínre tör, ami dicséretes, de az eredményessége megkérdőjelezi, hogy pusztán e módszerre alapozzunk. A két megoldás egyike sem megnyugtató. Ezek az egyéni taktikák legfeljebb rövidtávon lehetnek sikeresek, és akkor is rengeteg szerencse kell hozzájuk.
A tapasztalat szerint, akiket e két út valamelyikén már ért sérelem, veszteségeik számba-vétele után, ha tehetnék, utólag más megoldás után néznének.
Ki ne szeretne olyan biztos munkahelyet, amely valóban hosszú távon garantálja szá-mára a tisztes megélhetést? Ki ne szeretne olyan körülményeket, amelyek nem csak a biológiai lét fenntartásához elegendőek, hanem emberhez méltó, tartalmas életet biztosítanak?
Az általunk irigyelt társadalmak jó példával járnak előttünk: igenis, mindez megvalósítható!
Hogy miként?
Sokaknak komoly erőfeszítést jelent majd a válasz elfogadásához az előítéleteik levetkőzése. A két előbb leírt ösvény között akad egy arany középút. Bár ez sem ingyenes autópálya, de ma a munkavállalók közül csak kevesen élnek olyan jól, hogy megengedjék maguknak azt, hogy ismeretlenül elutasítsák.
Japán fővárosában, Tokióban a mai napig várnia kell a sorára annak, aki új gépkocsit akar vásárolni. Hogy miért? A válasz elég egyszerű. Földünk egyik legsűrűbben lakott metropoliszában az vehet új gépkocsit, aki fel tud mutatni egy igazolást arról, hogy van parkolóhelye. Ez pedig a helyhiány miatt nem is olyan egyszerű. A japánok a toronyházaik mellé úgynevezett páternoszter elven működő parkolókat építettek. Ezek tulajdonosai nagyon gazdag emberek. Gyakorlatilag monopolhelyzetben vannak.
Sarkítva a dolgot: ők mondják meg, ki kaphat parkolóhelyet, ezért gépkocsit. Első látásra nem szorulnak másokra, megállnak a saját lábukon, hiszen nem fenyegeti őket még a túlkínálat sem. Ennek ellenére mégis összefogtak, létrehozták saját egyesületüket.
Vajon miért? A válasz egyszerű: van olyan közös érdekük, amelyet együtt jobban tudnak érvényesíteni, mint külön-külön. Bizonyára az egyesületük egyik fő célja a jelenlegi helyzet hosszú távú fenntartása. Képviselőik állandóan figyelik a rájuk vonatkozó önkormányzati vagy állami szabályok változtatását célzó előterjesztéseket és idejekorán igyekeznek befolyásolni azok alakulását.
Hát nem ésszerű, hogy így cselekszenek? A helyükben valószínűleg TE is így tennél. Ha viszont Japánban a biztos jövedelemmel és tisztes megélhetéssel rendelkező parkolóház-tulajdonosnak megéri összefogni a hozzá hasonló helyzetűekkel, miért ne érné meg egy magyarországi munkaerő-tulajdonosnak megvizsgálni az összefogásban rejlő előnyöket, no és persze a kötelezettségeket?
Semmi új sincs ebben, hiszen az intézmény és a neve is ismerős: szakszervezet.
Az összefogás lehetőség és a puszta léte nem hordozza magában a sikert is, de nélküle nem számíthatunk rá.
A munkahelyi, érdekvédelmi egyesülés működésének sikerét nagyon sok tényező befolyásolja, de ezekről csak akkor van értelme beszélni, ha az érintettek egyesülnek.

Az emberek többsége a szakszervezethez érzelmi alapon viszonyul és csak nagyon kevesen saját érdekből, tudatosan. Ez nem a többség hibája, de attól még tény, hogy a munkavállalók a saját összefogásukban rejlő lehetőségeket érzelmi alapon ítélik meg és sokszor elutasítják anélkül, hogy annak előnyeit és – nem tagadható – buktatóit a saját boldogulásuk oldaláról tudatosan megvizsgálnák. Tedd félre az előítéleteidet és ne törődj mással, csak magaddal!
A munkaerő-tulajdonosok összefogása nem elsősorban érzelmi kategória, mint azt sokan hiszik, hanem mindenkinek jól felfogott egyéni gazdasági, szociális érdeke – így NEKED is.

MILYEN ELŐNYÖKKEL JÁR AZ ÖSSZEFOGÁS, A SZAKSZERVEZETI TAGSÁG?

1. Kollektív jogok
Ez azt jelenti, hogy a jog bizonyos kérdésekben magasabb szinten ismer el egy-egy közösséget, mint az egyént. Ezt a mai jogrend nálunk is biztosítja, de ehhez a munkavállalók összefogott tömegeinek a hatalommal és tőkével folytatott másfél évszázados küszködésére volt szükség.
Az egyéni jogalkalmazással szemben, a kollektív jogok leglényegesebb előnye, hogy előzetesen használhatók, nem csak az elszenvedett sérelem után.
A szakszervezetet megilleti a tájékozódási jog. A munkáltatói intézkedésről még annak végrehajtása előtt véleményt alkothat sőt, van lehetősége az ellenlépések megtételére. Bizonyos esetekben egyeztethet és megállapodhat (kollektív szerződéskötési jog), végső esetben sztrájkot hirdethet.
Ebből akkor részesülhetsz igazán, ha TE is tag vagy. A kollektív jogokat nem ajándékba kaptuk, hanem a közösség erejét felismerő elődeink (rengeteg halálos áldozat és vér árán) harcolták ki. A kollektív jog olyan előny a munkavállalók, munkaerő-tulajdonosok számára, amiért önmagában érdemes az AHFSZ tagjának lenni.

2. Csökkenti az egyén kockázatát
Az egyéni jogorvoslat az érintett teljes kockázatvállalása mellett valósul csak meg. A jog biztosítja, hogy a szakszervezet érvényesítse tagjainak védelmét a munkáltatóval, a tőke tulajdonossal szemben a közösség erejének (például nagy taglétszám) igénybevételével.

3. Szakértelem
A kollektív jog akkor ér valamit, ha élni tud vele a közösség, ehhez pedig speciális szakértelemre van szükség, amely a munkáltatókkal folytatott alkudozásban nélkülözhetetlen. A szakszervezet az egyéntől csak a kockázat nagyobbik részét és a szakértelem terhét tudja levenni, a felelősséget nem.

4. Megfizethető teher
Komoly előny, hogy lehetőséged nyílik a szakértelem megszerzésére, méghozzá megfizethető teher mellett. A jogi, gazdasági, munkavédelmi szakértelem megszerzése természetesen a tagság által fizetett szakszervezeti tagdíjból történik.

5. Közösség
A munkahelyi légkör, a közösségi lét minősége csak rajtunk és az általunk választott tisztségviselőkön múlik.

6. Az AHFSZ által nyújtott szolgáltatások
A szervezett összefogásunk által teremtett anyagi eszközök biztosítják azt, hogy az AHFSZ az érdekvédelmen túl más módokon is tudja segíteni tagjait.
Az AHFSZ-ben megnyilvánuló összefogás az egyedüli lehetőség számodra, hogy társaiddal együtt, képviselőid (a bizalmik, választott tisztségviselőid) segítségével egyenrangú partnere legyél a cégnek és az államnak.
Hogy melyek ezek a szolgáltatások?
– érdekvédelem az élet- és munkakörülmények területén,
– jogi tanácsadás, munkaügyi jogsegélyszolgálat,
– sport rendezvények támogatása, kedvezményes fürdő belépők vásárlási lehetősége,
– színházi előadásokra kedvezményes áron jegyek biztosítása,
– kiránduláson való csoportos részvétel támogatása (lásd: Kirándulási szabályzat),
– Uniqa csoportos élet, baleset –és betegségbiztosítás minden tagunk számára,
– kedvezményes üdülési és vásárlási lehetőségek az AHFSZ partnereinél
– széleskörű szociális támogatások (lásd: Segélyezési szabályzat).

Minden munkavállalónak egyéni gazdasági, jogi és szociális érdeke, hogy szakszervezetünk, az AHFSZ tagja legyen.

A sokszor feltett kérdésre, miszerint „Miért érdemes az AHFSZ tagjának lennem?” – reményeink szerint megtaláltuk a választ.
Mi a teendőd, ha tag szeretnél lenni?
Töltsd ki az igénylések menüpont alatti Belépési nyilatkozatot, nyomtasd ki és add át a munkaterületeden vagy annak közelében dolgozó bizalminknak, AHFSZ elnökség bármelyik tagjának (elérhetőségüket és fényképüket az "Elérhetőség" menüpontban találod) vagy személyesen bármelyik szakszervezeti irodában (G1 motorgyár sávépület, G70 Járműgyár. A területi bizalmiak aktuális névsora és elérhetősége a vállalatnál kihelyezett szakszervezeti információs táblákon található.

Audi Hungária Független Szakszervezet